Hamvazószerda, mint a nagyböjt kezdete, mindig a húsvét függvénye, azaz a nagyböjt negyven hétköznapjának kell megelőznie Jézus feltámadásának ünnepét. A böjt pedig a bűnbánat és a vezeklés egyik külső megnyilvánulása.
A negyvennapi böjtnek is nevezett nagyböjt (latinul quadragesima) tehát hamvazószerdán kezdődik és nagyszombat délig tart.
Hamvazószerdán szentelt hamut hint fejünkre, homlokunkra az egyház az alábbi mondattal: "Emlékezzél meg ember arról, hogy porból vagy és porrá leszel, a porba visszatérsz".
Ez a hamu a földi dolgok mulandóságára s így a bűnbánatra emlékezteti a hívőt. A nagyböjti időszak Jézus szenvedésének és halálának emlékével van összekötve; szükséges, hogy ez az időszak a keresztény ember számára a bűnbánat ideje legyen.
Az egyház tanítása szerint azonban pusztán a testi böjt nem elég, az önmegtartóztatást más tekintetben is gyakorolni kell.
Az egyház által parancsolt böjt kétféle: a szigorú böjt, amely abból áll, hogy naponta csak háromszor szabad enni, de csak egyszer jóllakni.
A böjt másik fajtája a hústól való megtartóztatás, ilyenkor semmiféle húst vagy húskészítményt nem szabad enni, kivéve a halat. Nem csupán a katolikusok tartanak vallási okokból böjtöt.
Különböző indokolással szinte minden vallási közösség ismeri, és a primitív népek között is megfigyelhető. Ezeknél elterjedt hiedelem, hogy az istenség az új termést, a zsákmány javát magának tartja fenn, s így ettől az embernek ajánlatos tartózkodni, vagy az első falattal az istenségnek áldozni.
Továbbá úgy tartják, hogy a hosszabb koplalás elősegíti a léleknek a szellemekkel való érintkezését. A böjtölés erőpróba is, és lehet az önkínzás egyik eszköze.
A zsidóknál a mózesi törvények csak az engesztelőnapot jelölik meg böjtnek, de Zakariás próféta idejében (Kr.e. VI. század) már négy gyászos emlékű napon tartottak böjtöt, jelenleg e napok száma már több. A mohamedánok a Ramadán alatt 30 napon át, reggeltől estig böjtölnek, de éjszaka már ehetnek, ihatnak. Emlékezzünk meg végezetül egy feledésbe merült böjtről, a kántorböjtről, amelynek megtartása a néphit szerint azzal jár, hogy az illető előre értesül halála napjáról. E böjt lényege, hogy az esztendő bizonyos időszakában a hét három napján kötelező az önként vállalt böjt. Ezek – II. Orbán pápa 1095-ben kiadott javaslata szerint – a nagyböjt első hetének, pünkösd hetének, valamint a szeptember 14-ét és Luca napját követő hétnek a szerdája, péntekje és szombatja.